Jodie élete a világ körül

Imádunk utazni, mindig szerettünk felfedezni új helyeket, városokat, országokat, finom ételeket és fantasztikus pezsgőket. 

Hosszú évek óta élményt ajándékozunk a családunk és barátaink számára . Se nyakkendő, se zokni, se kölni, max egy jó könyv, az ötlet mellé. 

Volt egy nagy befőttes üvegünk amíg otthon éltünk, és minden szülinapra, karácsonyra , abba tettünk annyi pénzt, hogy a következő közös nyaralásunkat le tudjuk előlegezni. Aztán beletettük kinyomtatva a vouchert.

Európában szinte minden országban voltunk már. Ellátogattunk Moszkvába, Dubai-ba , Marokkóba, Ausztráliába, Sri Lankára, Mauritiusra , Egyiptomba. 

Az amerikai földrészen egyszer voltunk a Kandúrral közösen San Franciscóban , egy hétre barátokkal. Most hogy másfél éve a Bahamákon lakunk, eszünkbe jutott hogy innen nagyon közel van New York , ahol még nem voltunk. Kihasználtuk hogy itt a család és vigyáznak Szávikára, így egy hosszú hétvégére elrepültünk a Nagy Almába…persze apropója is volt. Az idén nyáron ünnepeltük a 15. házassági évfordulónkat.

Az odafelé út nagyon gördülékeny volt / bár utazás előtti napon írtak hogy 5 órával később indul a járatunk /  a Delta amerikai légitársasággal utaztunk , és mivel a menekülő ajtónál ültünk, nagyon nagy helyünk volt. Három órán belül le is szálltunk. Fogtunk egy Uber-t és 40 perc múlva már a Hard Rock Hotelben voltunk és életünkben előszőr online csekkoltunk be , egy erre az esetre kialakított asztali automatánál.

Fizettünk és kiadott két kártyát. Úgy mentünk fel a szobánkba / 24-ik emelet/ hogy nem találkoztunk szinte senkivel. Igaz már éjfél volt a kései járat miatt…

Fantasztikus volt ez a hotel . Minden emeleten valamelyik ikonikus rock zenész képe, ereklyéje, ruhája, gitárja . A szobát elválasztó óriás üveg ajtón Bruce Springsteen hatalmas portréja, kezében a gitárjával. Az ágyból meg tudtam volna fogni a kezét…imádtam!

Két egész napunk volt a város felfedezésére. A Hard Rock Hotel a Times Square-nél van , az ablakunkból is láttuk a nyüzsgő teret.

Az első napon ott néztünk szét, majd felültünk egy Hopponra, és egész Manhattant körbejártuk vele. Leszálltunk pár helyen ami érdekelt, majd visszaszálltunk. Olyan jegyet vásároltunk, hogy a Szabadság szoborhoz is be tudjunk hajózni, de mire kiértünk a kikötőbe, elment az utolsó hajó is. Másnapra is érvényes volt még a jegyünk , így reggelre halasztottuk.

Visszamentünk a hotelbe és lentről hoztunk kései ebédet. Az amerikai szállodákban nem divat hogy benne van a reggeli vagy félpanzió. Volt a hotel mellett egy igazi hamisítatlan olasz pizzéria és mellette ezer helyen lehetett mindenféle nemzet ételeit kapni. Szombatonként le van zárva a Times Square egészen a Central Parkig és sétáló utca , mindenféle ajándékokkal, jelmezes emberekkel, finom ételekkel, zene, tánc, minden…most már értem miért olyan sok elhízott amerikai van. Lépten-nyomon kaja, kaja, süti, üdítő, sör , habos kávé, fánkok , cukros koktélok…

Este felsétáltunk a Rockefeller Center 67. emeletére és gyönyörködtünk a csodás kilátásba és naplementében.

Második nap korán keltünk , mert már fél kilencre kint kellett lennünk a kikötőbe, és reggeliznünk  és kávéznunk is kellett. A hajón elkapott miket egy jókora zápor , de csodás képeket készítettünk a felhőben úszó felhőkarcolókról.

Egyik oldalon Manhattan, a másikon New Jersey. Mire a Szabadság szoborhoz értünk elállt az eső és megállt a hajónk. Nem lett volna semmi értelme kiszállni, mert olyan közelről nem lehet szép fotókat készíteni a szoborról és a kis szigetéről.

Délután megnéztük az összes érdekességet amit még előző nap nem fedeztünk fel. Napi 19 ezer lépés :-)))

Az Apple üzlet talán a legnagyobb a világon. Több szintes, legalább százötven ember volt bent , és ehhez tartozott legalább 80 eladó, aki rögtön karon fogott és kérdezte miben segíthet. Egészen az árú kifizetéséig csak veled foglalkozik és nála lehet fizetni is .

A Central Park óriási, rengetegen sétálnak, futnak, beszélgetnek, fagyiznak, leülnek piknikezni. Éjszaka azért nem ajánlatos sétálgatni , napokkal később találnak csak meg, ha történik valami. 

Manhattan nekem csalódás volt. A filmekben azt látod hogy elegáns, drága, pezsgő hely. De a Times Square nagyon szemetes / lehet a turisták miatt / és a Centrál Park kivételével eléggé lepukkantak a házak, az utcák . Én azért tartanék egy szintet , ha valaki beköltözik Manhattanbe . Nem engedném hogy tönkre menjenek a házak , kertek, szemetes legyen az utca, tele a kuka. Őszintén mondom hogy Budapest tisztább…

 Mivel egész New Yorknak ez a legdrágább része , vigyázni kellene rá. Csak a Cental Park körüli házaknál éreztem, hogy minden elegáns, tiszta. Gyönyörűek a bejáratok, a kertek, a lépcsőházak. Igazi gazdagságot sugal…

Utolsó nap 12-kor ráértünk kicsekkolni és utána Uberrel irány a reptér. Visszafelé nem Deltával jöttünk, mert nem volt hétfőn visszajárata. Egy JetBlue járattal jöttünk vissza, ami katasztrófális volt. Csak kézipoggyászunk volt, de újból be kellett csekk-olnunk a reptéren, mert nem működött az online csek-in. Legalább hatvanan voltak előttünk és két-három ablak működött felváltva. Kér órát álltunk sorba, közben kiderült hogy három órával később indul a vissza gépünk. Ha a normál járatunkkal mentünk volna , akkor simán lekéssük :-(((

Ez a két és fél órás út 10 órát vett igénybe. Délben indultunk a hotelből és este háromnegyed tízre értünk Nassauba, majd onnan kocsival a Caves Pointra. Ennyi idő alatt majdnem haza értünk volna Budapestre:-)))

Viszont az a két és fél nap csodás volt. A hosszú hétvégénket egy fantasztikus Michelin csillagos / két csillagos/ indiai étteremmel zártuk. Mintha a budapesti Arany Kaviár étteremben lettünk volna, olyan volt az ételsor, a pincérek, a tulajdonos, a pezsgő. 

Mindig a pozitív élménynek kell többnek lenni, és egy idő múlva nem is emlékszel , hogy volt némi kellemetlenség is..

A következő blog bejegyzésem is nagyon érdekes lesz, mivel visszamegyünk Európába!