Jodie élete a világ körül

Gyógyulásom kezdete 2.rész

Másnap reggel egy kicsit kipihenve, de ugyanolyan fájdalommal ébredtem. Megfogadtuk hogy most reggelizünk, ki tudja mit hoz a mai nap. Majd neki indultunk a következő állomásra. Malaga 70-75 km, attól függ merre mész a városba.

Kandúr kirakott a kórház sürgősségi főbejáratánál , hozott egy roki széket és már el is kapott egy nővér,aki a bejáratnál állt. Betolt a recepcióra hogy regisztráljak be.A Kandúr addig parkolóhelyet keresett, de nem könnyű egy kórház körül, ahol nincs belső parkoló. Mire visszaért hozzám, már beregisztráltam, elintéztem az eu kártyámat és túl voltam az első beteg felvételen.

A recepción kaptam karszalagot, amin minden rajta volt. Kórházi sorszámom, nevem, születési dátumom…csak a sorszámot kellett figyeljem és már tolt is be a Kandúr. Levették a kötést,hívták az égési osztályról a plasztikai sebészt és kedvesen közölte hogy pár napot itt kell töltsek amíg rendbe hoznak. De közel három hét lett belőle..

Úgy működik itt minden mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Addig nem hoztak fel a szobába amíg lent a sürgősségin nem végeztek el minden vizsgálatot. Még a mellkas röntgent is fekve csinálták meg. A hátam alá tettek egy lemezt és felülről tolták rám a röntgen gépet. Kint a váróba infúziót adtak gyorsan és megkérdezték szeretnék e ebédelni. Halat és salátát kaptam, csak úgy várakozás közben. Kandúr lement a helyi üzletbe , vett magának ebédet , kávét és mire lement az infúzió fele, már itt is volt megint velem. Megint egy nap szabi….fél ötkor szóltak hogy kész a szobám, mehetünk fel. Az égési osztály ahol én töltöttem közel három hetet , felülmúlta minden képzeletemet. Két ágyas szobában voltam egy hétig , utána egyedül.

Végtelenül kedves orvosok, vidám, csicsergő nővérek, külön étkeztető személyzet, külön takarító személyzet. Mindenkinek meg van a saját feladata…és olyan modern felszerelt osztály , amiben még nem volt részem még egy otthoni magánklinikán sem. Megjegyzem állami kórház!! Délelőtt és délután is takarítanak. Minden szobát, minden fürdőt. Minden nap friss ágyneműt húztak , friss hálóinget és friss törölközőt tesznek az ágyadra és a kis asztalodra egy másfél literes mentes vizet , amit meg kell igyál.

A reggeli hagyományos volt , kávé vagy tea vagy gyümölcslé, vajjal és lekvárral , de a spanyolok szeretik a friss paradicsom pürét , olívával , és rákenik a friss ropogós bucira. 

Az ebéd mindig krémleves vagy valami könnyű zöldség leves, halleves , és hozzá hal, csirke, pulyka vagy marhahús sok zöldséggel, szeletelt krumplival. Mindig volt gyümölcs és friss buci.

Délután uzsonnára hoztak kávét vagy teát és muffint.

Elég későn vacsoráznak a spanyolok , este nyolckor hozzák a vacsit ami hasonló három fogásos mint az ebéd. Jön az étkezési felelős és megkérdezi mit szeretnél másnap enni és három féle menüből választhatsz minden nap.

Majd este kilenc után megkérdezik szeretnél e még egy kávét vagy teát lefekvés előtt…

Kivéve amikor műtenek….Egy hétig kezeltek és úgy döntött a sebész hogy ki kell tisztítani teljesen a megégett részt, mert nem látja a sérülés alatti részt, mennyire sérült, mennyire mély. Ezt viszont csak altatásban lehet mert nagyon fájdalmas. Mivel nem tudtam zuhanyozni, minden másnap elvittek az orvosi kezelő- fürdő helyiségbe. Felfektettek egy ágyra és az ágyat begurították egy nagy rozsdamentes kád fölé. meg sem kellett mozdulnom, kivéve mikor a sebeimhez értek , mert ott csillagokat láttam. Megmosták a hajamat , lecsutakoltak, megtöröltek , testápolóztak , lekezelték a sebeimet és visszatoltak a szobába. 

A műtőben kérdeztek még egy két dolgot, de a betegfelvételnél mindent elmondtam magamról. Jött az altató szájon keresztül, de emlékszem hogy 17-ig el tudtam számolni. Eszembe jutott mikor 14 évesen a vakbélműtétemnél altattak, ott 19-ig számoltam:-)) Van aki már az elején bealszik.

Aztán kint a műtőváróban magamhoz tértem , és kb másfél óráig figyeltek mindenkit , hogy minden rendben legyen, és úgy vigyék fel a szobába. Vérnyomásmérést automatikusan csináltak a műszerek kb 5 percenként. Friss oxigén kapott mindenki.

Másnap jött a plasztikai sebész és elmagyarázta mit csinált, de azért ennyire még nem megy az angol , majd később a helyettesének felhívtam otthon a Kandúrt és a doki kezébe nyomtam, kértem mondja el a férjemnek, hogy mi volt…

Nem sima mélytisztítás volt, hanem ha már kitisztította, eldöntötte hogy megcsinálja a bőrkorrekciót is. Tehát levágta az égett részeket és a combomon lévő bőrből pótolta a felületet. Nagyon nyúlik a bőr. Gondoljatok bele, ha valaki 40-50 kg-ot hízik , azt is kezeli a bőrünk. Itt nem varrják a felületeket, hanem kapcsolják. Olyan mint a tűzőgép kapocs , szépen ki lehet vele feszíteni , higiénikusabb és nem fájdalmasabb mint amikor varrat szedésre mész.

Ezután 5 nap az ágy fogságában. Nekem még sosem volt ilyen, ennél kiszolgáltatottabbnak sosem éreztem magam, a luxus körülmények ellenére.

Majd felkelhettem és apró örömök az életben, egyedül mentem ki a mosdóba….nyilván meg kellett várni a műtét utáni tizedik napot, hogy ki tudják szedni a szegecseket. Lassú a gyógyulás, már nem vagyok olyan fiatal, minden nehezebben gyógyul. Fantasztikus ügyességgel és rutinnak húztak ágyat a nővérek, úgy hogy benne feküdtem….testápolóztak, majd végig masszírozák a hátamat, ha már azon feküdtem 5 napig.

A nővérszobában ( ami velem szemben volt) egész nap fiesta hangulat volt, dedikált Banderas a falon, énekelnek, csicseregnek egész nap, közben elvégzik a munkájukat. Este 9 után együtt vacsoráznak, kukoricát pattogtatnak és sorozatokat néznek. Éjjel 11 kor csukják a szobákat , hozzák az éjszakai kiírt gyógyszereket és lehúzzák a redőnyöket. Reggel 8-ig csend és nyugalom…

Nagyon jó rezgése van a kórháznak Valószínű azért mert mindenki vidám, szeretik a munkájukat, szívesen járnak be és ami a legfontosabb mindenre van elegendő személyzet.

Két naponta kezeltek műtét után is , olyankor fürdetés is volt. Megpróbálnak az orvosok és a személyzet nagyon otthonos vidám körülményeket varázsolni. El tudjátok képzelni hogy szól hangosan a kezelőbe a What is Love , a jobb lábad a doki vállán hogy kötözni tudjanak a nővérek és közben folyik a könnyed a fájdalomtól?! Szürreális volt az egész mintha nem is velem történne mindez, hanem egy filmet néznék…

Mint a könyvekben a köszönet nyilvánítás…

Köszönöm az egész személyzetnek a végtelen gondoskodást, viccelődést, odafigyelést és a szakszerű ellátást, minden területen.

                                                                      Köszönöm a kislányomnak , aki a rengeteg munkája mellett gépre szállt és az első hévégét velem töltötte. Percekig csak öleltem és potyogtak a könnyeim , annyira kellett nekem ez az erős ölelés.

                                                                      Köszönöm drága gyerekkori barátnémnek , aki otthonról is kezeltetett a kedvenc tanítónkkal és gyógyítónkkal….nekik szintén hála.

                                                                      Köszönöm a BBK club tagjainak a közös meditációt értem….

                                                                      Köszönöm a családomnak , közvetlen barátoknak a rengeteg erőt, telefont, üzeneteket.

Végezetül , de nem utolsó sorban szeretett férjemnek szeretnék köszönetet mondani a sok gondoskodásért. Hozott, vitt, cipelt, gyógyszerezett, mosdatott, mosott rám, főzött, rendben tartotta a lakást ,borzasztóan aggódott és szeretgette helyettem is Szávikát.

Tényleg mint egy film…és még hosszú a gyógyulás , de remélem nyárra mire jön az unokám, már együtt fogunk sétálni a parton és talán fürödhetek is vele a tengerbe vagy a medencébe. Mehetünk nagyokat sétálni Szávikával. Lassan de úgy is meggyógyulok. Fogok még futni és edzeni és focizni a Lenivel…csak most lelassult az életem.

Köszönd meg a testednek , hogy a nap 24 órájában érted dolgozik !!!!!