Jodie élete a világ körül

2024.április 04-től május 3-ig..

Amikor az ember egészséges és csak a napi problémái vannak, akkor nem is gondolsz arra hogy mindig sietünk. Mindent gyorsan meg akarunk csinálni A takarítást, az edzést, a mosást, a bevásárlást , kutyasétáltatást, reggeli ebéd készítése. Aztán történik valami ami megállásra kényszerít. 

Az én esetemben egy rosszullét , ájulás a fürdőkádban és mire magadhoz térsz, a kezdeti hideg vízből tűzforró víz lesz és nem érzékeled mert nem vagy magadnál Csak fekszel a kádban és egyszer csak kinyílik a szemed és akkor már érzed hogy forró a víz. Elzárod , gyorsan kiszállsz , megtörölközöl és hamar be az ágyba mert ráz a hideg, de forró a tested…és egyedül vagy.

Hangosan vacog a fogad, nem mersz kimenni egy pohár vízért sem, nyilván fájdalomcsillapító és gyulladás csökkentő nincs az ágy melletti kisasztalon. Várod hogy felkeljen a nap és felébredjen a férjed az emeleten és rád nézzen…

Eszedbe jut hogy jön az unokád június végén és vajon tudsz e úgy sétálni, fürödni, focizni, kosarazni , bolondozni vele , mint legutóbb…

Nem kívánom senkinek ahogy várod a virradatot vacogva de mégis tűzforró.

Reggelre ugyanúgy égett, de már fel tudtam kelni, vizet ittam, egy kávét, hogy gyorsabban magamhoz térjek. Mindent elmeséltem a Kandúrnak , kiabálni nem tudtam mert nem voltam magamnál, utána meg örültem hogy elvonszoltam magam az ágyig és remegve vártam….két napig nem nagyon történt semmi azon kívül hogy , nehezen tudtam a lábamra állni mert sajgott. Mindenfélét hozott égésre a Kandúr, azzal kezeltem , bekötöttem, nehogy játék közben ráugorjon a Szávika.

A harmadik negyedik napon előjöttek az óriási hólyagok. Senki nem hívta őket de itt voltak, és egyre nagyobbak. Már előre féltem , mi lesz ha ezek a méretes buborékok kifakadnak. Hát megtörtént, megint elkezdett fájni , égni , kezeltem, kötözgettem, zuhanyozni nem lehetett , nehogy elfertőződjön….mint a cica úgy mosakodtam. Pár napig bírtam , aztán eldöntöttük hogy irány a legközelebbi kórház, mert ezt én nem tudom kezelni, pedig kemény vagyok . 

Az első kórház amit meglátogattunk San Pedróban volt , egy magánkórház nagyon jól felszerelve. Vasárnap volt. Valahogy levonszoltam magam a kocsihoz és amikor a kórházhoz értünk a Kandúr felparkolt a járdára és beszaladt egy roki kocsiért, Akkor már fájdalmas volt rá állni is a lábamra. Az egész jobb lábam, combom égett, sajgott és nagyon fájt.

Szeretettel fogadtak ( hiszen magán kórház) , egy ilyen helyen még a mosolyukért is fizetni kell. Elszörnyűlködtek , nyilván ritkán látnak hasonlót , lekezelték, bekötötték és mondták hogy 10 alkalom kell minimum, ami 4000 euró körül lesz…ha nem lesz komplikáció. Másnap megint jöttük , de mivel semmit nem változott egy nap alatt, átküldtek Marbellára az ottani állami kórházba, mert az eu-s egészségbiztosítási kártyám ott elfogadják. Megmondták őszintén a magánkórházba hogy ezzel ők semmit nem tudnak kezdeni , csak kezelni , ehhez égési specialista kell , Átmentünk Marbellára a helyi kórházba, ahol rengeteg ember volt. Marbella nyugdíjas paradicsom , éppen ezért nyilván sok a beteg is.

A regisztráció gyorsa ment, kerekesszékkel gurított mindenhová a Kandúr. Azt gondoltuk gyors lesz a kötözés mint a magán kórházba ,  nem reggeliztünk ( egyébként sem tudok enni sokat, ilyenkor meg pláne nem ) , de itt láttuk hogy ez bizony bele fog csúszni az estébe ,pedig a sürgősségin voltunk minden esetben. Hat órát vártunk, már egy ágyat szerzett nekem a Kandúr, nehogy megint elájuljak. Amikor ráfeküdtem az ágyra, eltolták a roki széket, hogy egy betegnek egy szék vagy ágy jár. Gondoltam érdekes lesz ha ki kell menjek a mosdóba. De aztán megoldottuk egy gurulós székkel..

Mire én következtem már este kilenc volt. Szegény kiskutyánk egész nap egyedül volt. Fél 10 kor indultunk el reggel otthonról. Leszedték a kötésemet és összehívták a nagyvizitet, hogy most mi legyen…elvittek gyorsan vérvételre, hogy kiszűrjék a fertőzés veszélyét. Mire meg lett a vérkép, megint eltelt egy óra. Majd úgy döntött a sok ottani orvos hogy ehhez plasztikai sebész kell , hálistennek jó lett a vérképem , visszakötözték, és mondták hogy VAMOS Malaga….most!

Ekkor már fél 11 volt éjszaka. Irtak egy előzményt a Malagai kórháznak , hogy fogadjanak .Mondtam hogy mi most hazamegyünk , eszünk, iszunk, pihenünk , mert egész nap itt voltunk , és reggel valamennyire kipihenve neki indulunk a következő kórháznak . Éjjel még megjáratta Szávikát a Kandúr , persze szabadságot kellett kiírnia erre a napra , és nem tudtuk hogy másnap reggel mire számíthatunk a nagy Malagai kórházban. Bekaptam egy kekszet éjfélkor hogy be tudjam venni a fájdalomcsillapítót, antibiotikumot, probiotikumot és a gyulladáscsökkentőt….

Elgondolkoztatok már azon hogy csak használjuk a testünket???? A testünk meg értünk dolgozik a nap 24 órájában!! Akkor is dolgozik ha beteg vagy, akkor is ha egészséges vagy, akkor is ha lusta vagy és elhíztál, ha nem vigyázol magadra, ha dohányos vagy, ha alkoholista , ha kimerült , ha túl tolod a munkát..……Próbálja az egyensúlyt tartani , minden körülmények között.

Sajnos a gyógyulásom még nem kezdődött el…. műtét , kezelés és ellátás egy Malagai Állami Kórházban , három hétig ,a következő fejezet…..